A magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességének helyzete c. konferencia

2018. szeptember 21-én, pénteken került megrendezésre a Lurdy Ház Konferencia- és Rendezvényközpontjában a magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességét elemző konferencia, mely immáron egy többrészes sorozat harmadik alkalma volt.

Egyetemünk mindamellett, hogy a fent említett témával foglalkozó szakembereknek és elemzőknek biztosított fórumot kutatási eredményeik publikum elé tárására, egyben megemlékezett a Károli Gáspár Református Egyetem 25. megkezdett tanévéről, a jogi karunk fennállásának 20. évfordulójáról, valamint mély fájdalommal emlékeztünk dr. Gróf Bethlen Istvánra, egyetemünk oktatójára, akinek emlékére ajánlottuk ezen konferenciát.
A Károli Gáspár Egyetem az elmúlt időben egyre inkább magabiztosan nyitott a gazdasági területek felé, jelezvén nyitottságát és elhivatottságát a minél nagyobb és hasznosabb társadalmi szerepvállalásra, melynek jeles bizonyítéka volt a pénteki konferencia.
A konferenciát Prof. Dr. Balla Péter rektor úr nyitotta meg, egyben köszönetet nyilvánítva a konferencia fővédnökének, Kovács Árpádnak, a költségvetési tanács elnökének, valamint a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítványnak a támogató közreműködésért, végül, de nem utolsósorban a konferencia megszervezéséért dr. Becsey Zsoltnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős volt államtitkárának, volt EP-képviselőnek, jelenlegi egyetemi tanárnak, aki immáron több éve tudásával gazdagítja a Károli tudományos életét. Dr. Törő Csaba rövid köszöntője után sor került a konferencia előadásaira.

 


A vizsgált téma rendkívüli aktualitással bír, a magyar gazdaság egy igen fontos szegmenséről, amelynek meghatározó szerepéről kimagasló szakértelemmel és részletességgel prezentált előadásokat hallgathattunk.
Szó esett Turóczy László versenyképességért felelős helyettes államtitkár (PM) előadásában a gazdasági növekedés és a versenyképesség, valamint a termelékenység szerepéről mind globális, mind hazai perspektívából, górcső alá véve a potenciális kihívásokat, melyek a termelékenységet befolyásolják.
Ezt követően Prof. Dr. Chikán Attila beszélt a magyar gazdaság világ-, illetve európai gazdaságban betöltött helyéről és a jövőbeli kilátásokról, felvázolva Magyarország helyzetét a gazdasági növekedés, az egy főre eső GDP, az adósságállomány, illetve a gazdasági potenciál szempontjából, a közép-kelet-európai országok, a WEF, valamint az OECD-országok viszonylatában.
Ezután Szép-Tüske Rita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa, az Exportfejlesztési Koordinációs Főosztály főosztályvezetőjének előadása következett, melyben a magyar vállalatok exportját segítő eszközökről, az export-import csekély egyensúlyáról, valamint a gazdaságpolitikai feladatokról és javítanivalókról volt szó, többek között a külgazdasági intézményrendszer átszervezéséről és más exportot ösztönző tényezőről.
Dr. Klész Tibor, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében tartott előadást Jövő a XXI. században címmel, melyben egy másik, főleg a humánerőforrást előtérbe állító  aspektusát világította meg a magyar vállalkozások versenyképességi helyzetét, globális és lokális fókuszban egyaránt. Szó esett a szakképzésekről, a digitalizációról, valamint a megváltozott munkaerőpiacról és az ehhez igazodó új pálya orientációs modelljeiről.
Dr. Andor László korábbi EU-biztos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense Humántőke és versenyképesség című prezentációjában világgazdaságban
betöltött szereptől függően az állam, illetve a cégek meghatározó szerepét vizsgálta. A versenyképesség főpillérei is felsorolásra és kifejtésre kerültek, valamint az értekezés központjába került a humántőkecentrum szerepe a versenyképességben, a versenyképesség és a növekedés elhatárolása és a gazdaság fejlődésének trend vonala.


A kérdések, egy rövid vita és a szünet lefolyása után dr. Becsey Zsolt előadása következett Magyar tulajdonú vállalatok exporttevékenysége az elmúlt években címmel, melyben kifejtésre került a multinacionális cégek és a magyar tulajdonú cégek kivitelének aránya, az exportösztönző tevékenység változása időtrend szempontjából. Felvázolásra került a nagy gazdasági szereplők hatása hazánkra, többek közt az EU-val fennálló erős gazdasági függésünk, valamint annak latolgatása, hogy hogyan alakul a magyar tulajdonú cégek exportjának és a közép-európai gazdasági szektor jövője.
Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja, volt pénzügypolitikai államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Viharban hajózni – Monetáris politika turbulens időszakban címmel tartott prezentációjában kitért az országok sokkellenállási képességére, a külső monetáris egyensúlyra. Előadásában vázolta a forint jelenlegi helyzetét, amely álláspontja szerint, habár alacsony az árfolyam − melynek egyik oka az alacsony GDP, mely nem fedi a bruttó adósságot −, de jó tendenciát mutat. Összegzésképpen Elnök Úr véleménye szerint Magyarország sokkellenálló képessége jó, köszönhetően a  csökkenő államadósságnak és a fegyelmezett költségvetésnek.
Az utolsó előadásban Vakhal Péter, a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet munkatársa tartott prezentációt, melynek témája a versenyképesség mérésének különböző módszereiről szólt. Az előadás konklúziójaként említhető, hogy a hozzáadott érték alapú számítások jellemzően lefelé módosítják a mutatóinkat, mely figyelmeztető értékkel bír a továbbiakban, és egyben jelzés, hogy a tartós konvergenciához elengedhetetlen a termelési értékláncban a  feljebb lépés, melyet a termelékenység bővülésével, stabil oktatási, innovációs, egészségügyi és kormányzati háttérrel érhetünk el, gazdasági versenytársként pedig a nyugat-európai EU-tagállamokat teszi meg.
A gondolatébresztő előadások a konferencia kötetében is kiadásra kerülnek a későbbiekben.

Gyebrowsky Zsolt beszámolója

Meghívó

Galéria

Következő események


nyelvvizsgaközpont

Sport a Károlin

Sport a Károlin

 

Youtube