A médiaszabályozás legújabb fejleményei – európai kihívások és megoldási kísérletek

A KRE ÁJK Infokommunikációs Jogi Tanszéke 2016. november 03-án tartotta IV, konferenciáját. A Konferencia szervezéséhez szakmai partnerként csatlakozott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanács Médiatudományi Intézete. Az együttműködés reményeink szerint egy hosszú távú, gyümölcsöző tudományos párbeszéd kezdete volt.

 

A médiaszabályozás új fejleményeiről tartott tudományos tanácskozás olyan új technológiákról, a nyilvánosság olyan új jelenségeihez kapcsolódó kihívásokról, megoldási modellekről és szabályozási kísérletekről számolt be, amelyek nem csupán a tudományos közélet érdeklődésére tarthattak számot, de a szélesebb közvélemény figyelmét is remélhette. A téma aktualitásához fűzött reményeinket igazolta a hallgatóság nagy száma. A jogtudomány elismert, értő kutatói mellett, Karunk hallgatói, és a gyakorló jogászok reprezentánsai is megtisztelték előadóinkat. A nyolc tematikus, speciális kérdéseket taglaló előadás keretében hallottunk többek között a nyilvánosság legújabb szerkezetváltozásának szólás- és sajtószabadságra gyakorolt hatásáról, a közösségi média által felvetett jogi problémák szerteágazó aspektusairól, a média legújabb versenyjogi és reklámjog kihívásairól, valamint az AVMS irányelv módosításának videó-megosztókkal kapcsolatos fejleményeiről is.

Dr. Törő Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja nyitotta meg a konferenciát, aki bevezető gondolataiban méltatta a kezdeményezést, és üdvözölte az Infokommunikációs Jogi Tanszék és az NMHH Médiatanács Médiatudományi Intézet együttműködését. Dékán úr köszöntő szavaiban kiemelte, hogy a Konferencia olyan aktuális kérdésekre keresi a választ, amelyek méltán kerülnek a 21. századi jogtudomány vizsgálódási fókuszába. 

Dr. Tóth András, az Infokommunikációs Jogi Tanszék vezetője bevezető gondolataiban szintén üdvözölte az együttműködést és reményét fejezte ki a folytatás mellett. Tanszékvezető úr röviden összefoglalta a Tanszék elmúlt években kifejtett tudományos tevékenységét, és körvonalazta a terveinket: továbbra is elkötelezettek vagyunk a tudományos kutatások, és az azokat bemutató tanácskozások, diskurzusok iránt.

Dr. Koltay András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a Médiatanács tagja a bevezető előadásában az ún. „kapuőrök” cenzori szerepével kapcsolatban felmerülő aggályokra világított rá. Ezen belül felvázolta az internetszolgáltatók és a keresőmotorok önszabályozási lehetőségeiből eredő tartalombefolyásolási problémákat, és a médiapluralizmusra gyakorolt hatását. Nagy hangsúlyt fektetett a közösségi média algoritmus alapú hír-összeállítási szerepének kritikájára, illetve tartalomszerkesztő mechanizmusainak működésére. A jövő médiaszabályozásának legfőbb kihívásaként említette az internetes keresést biztosító gyűjtőoldalak önálló szabályalkotását.

Dr. Nyakas Levente, a Médiatudományi Intézet vezetője, és Tanszékünk korábbi oktatója az új médianyilvánosság egy specifikus kérdéséről, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMS) reformjáról osztotta meg gondolatait, különös figyelmet fordítva a tárgyi hatállyal összefüggő módosítási javaslatra, illetve a videó-megosztók irányelv alá történő bevonásának tervére. Előadásában történeti perspektívában mutatta be a tárgyi hatály módosításával kapcsolatban felmerülő igényeknek a jogalkotói racionalitássá válását és a nem lineáris, tehát lekérhető (on demand) médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos szerkesztői és műsorszervezési tevékenységek szabályozási problémáit. A szabályozástörténet bemutatásán keresztül szélesebb képet kaphattunk azokról az uniós jogalkotás motivációiról, illetve arról, hogy az információs társadalmi szolgáltatások milyen elvek mentén kerültek a médiaszabályozás látóterébe.

Dr. Klein Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem Infokommunikációs Jogi Tanszék tanársegéd oktatója részben továbbfűzve a Dr. Koltay András által felvázolt jövőképet beszélt a szólásszabadság fogalmának változásáról, illetve rámutatott a nyilvánosság szerkezetváltozásának egyes jellemzőire. Kifejtette a web 2.0 térnyerésével bekövetkező felelősségi viszonyok átalakulásának várható hatásait, valamint rávilágított a felelősségvállalás jelenleg nem tisztázott helyzetének problémáira és hangsúlyozta a konkrét szabályok kialakításának igényét. Végül röviden kontúrozta a keresőmotor-szolgáltatók keresési találatainak jogi megítélésével kapcsolatos Európai és Egyesült Államokbeli felfogás különbségét, valamint kitért a közösségi hálózatok belső szabályozási mechanizmusainak tartalomszabályozásszerű jellegére, és annak az online szólásszabadságot veszélyeztető konzekvenciáira.

Dr. Szeghalmi Veronika, a Médiatudományi Intézet munkatársa előadásában egy egyedi és speciális témát dolgozott fel. Előadásában a Snowden botrány Európáig vezető szálaival foglalkozott, külön hangsúlyt fektetve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikk által felvetődő jogértelmezési problémákra, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának Snowden üggyel kapcsolatban felvetődő adat és magánélet-védelmi kérdéseire. Az előadás végső konklúziója szerint az új média korában a Strasbourgi Bíróság hagyományos mérlegelési tesztje (az egyéni és a közösségi érdekek mérlegelése) nem alkalmazható, helyette egy ún. virtuális tesztet kellene bevezetni, amely a hagyományos mérlegelési tesztben szereplő egyéni érdekek, valamint a személyes érintettség bizonyítása helyett a jelenséget társadalmi problémaként kezelné, és a társadalmi érdekekre való hivatkozással garantálná a Bírósághoz fordulás lehetőségét.

Dr. Tóth András, a Károli Gáspár Református Egyetem Infokommunikációs Jogi Tanszékének vezetője felvázolta a média fejlődésének egyes versenyjogi kihívásait, külön elemezte a területi alapú korlátozással (geo-blocking) kapcsolatos európai joggyakorlatot. Számos példán keresztül rávilágított többek között a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezési eljárásának fejleményeire és az európai licenc értékesítés során felvetődő kihívásokra. Tanszékvezető úr a média legújabb versenyjogi jövőképét elemezve példaként hivatkozott egyebek mellett a Cinema City és a Palace Mozi összefonódásának ügyére, amely a küszöbérték alatti összefonódások engedélyezésénél hozhat új irányt.

Dr. Gellén Klára, a Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi docense a reklámjog kihívásait taglalta, kiemelve, hogy a kereskedelmi közlemények terén a társadalmi és önszabályozás nagyobb szerepet kaphat a közeljövőben. Foglalkozott továbbá az európai termékmegjelenítés szabályozáskönnyítéséből eredő problémákkal és a reklámsugárzási arányok várható módosulásának részletszabályaival is.

Varga Árpád, a Médiatudományi Intézet munkatársa a drónok légi közlekedési szabályairól, illetve az adatvédelem és a drónújságírás kérdésiről beszélt. Előadásában rávilágított arra, hogy a légi közlekedés-engedélyezési folyamata miként hat a drónok újságírók általi felhasználására, és ezen keresztül a sajtószabadságra. Emellett hangsúlyozta a pilóta nélküli rendszerek szabályozásánál az adatvédelem garanciális rendszere érvényesülésének szükségességét is.

Dr. Papp János Tamás, a Médiatudományi Intézet munkatársa előadásában részben visszacsatolt a Dr. Koltay András által elhangzott szabályozatlansági problémákra, részben pedig továbbgondolta a közösségi média tartalom-befolyásoló tevékenységének értékelését. Felvázolta a felhasználási feltételek jellegéből eredő aránytalanságokat, a jogorvoslat esetlegességének problémáját és példákat hozott a közösségi oldalak, különösen a Facebook monopolhelyzetével kapcsolatos alkotmányjogi aggályokra. Végül felvetette az állami szabályozás szükségességének problémáját, illetve az ezzel kapcsolatban felmerülő nyitott kérdéseket.

A Konferencia színes programja jó alkalom volt arra, hogy az érdeklődő hallgatóság bepillantást nyerjen azokba az újszerű problémákba, amelyek a jogi szabályozás előtt állnak.

Az online diskurzusok szabályozása összetett feladat, és napjainkban még jórészt megválaszolatlan kérdés. Nem kétséges ugyanakkor, hogy az online nyilvánosság nem lehet szabályok nélküli vadnyugat. Előadóink egyetértettek abban, hogy a demokratikus társadalmak – a technológia haladás ellenére – nem adhatják fel alkotmányos rendszerük vívmányait, különösen a demokratikus alapértékeket, az emberi jogok érvényesítését az online térben. A nyilvánosság online tereinek szabályozása több szereplő szoros, felelős együttműködésének eredményeként lehet csupán eredményes. Az államnak kétségkívül szerepe van a szabályozásban, de komoly feladat és felelősség hárul a szolgáltatókra és a felhasználókra egyaránt.

A felhasználók felelőssége nem csekély, divatos fordulattal élve tudatos fogyasztóvá kell válniuk. Sőt elsősorban nem fogyasztóknak, hanem felelős polgároknak kell lenniük, akik nem áldozzák fel a demokratikus diskurzusok működését, saját kényelmük oltárán, és nem engedik, hogy Huxley Szép, új világa az új hálózati, vagy ha tetszik platformtársadalomban valósággá váljék.

A konferenciáról a képeket Sebestyén Gábor (NMHH) készítette.

Meghívó

Galéria

 

Következő események


nyelvvizsgaközpont

Sport a Károlin

Sport a Károlin

 

Youtube