A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 5 éve, 2018. július 1. napján lépett hatályba. Egy ilyen jelentős törvény életében ez már komoly idő. Ez tette indokolttá, hogy a hivatásrendek,a jogalkotók és a jogtudósok, a büntetőeljárást alkalmazók szemüvegén keresztül visszatekintve a konferencia körképet adjon arról, milyen tapasztalatokkal gazdagodtak az elmúlt 5 évben a büntetőeljárási törvényt naponta alkalmazók, mindazok, akik folyamatosan ezzel a törvénnyel dolgoznak.
A büntetőeljárási törvény öt év távlatából című konferencia 2023. május 25. napján zajlott le az Abonyi utcai Zsinati Díszteremben. A konferencia sajátossága volt, hogy lényegében minden hivatásrend képviseltette magát az előadók között. A büntetőeljárásjogi szabályok módosításairól számolt be Jancsó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára. A büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseit vizsgáló alkotmánybírósági határozatokat mutatta be Czine Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár (KRE-ÁJK), alkotmánybíró, aki egyben a konferencia szervezője is volt, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete, Büntetőeljárásjogi Tanszék nevében. A nyomozóhatóság tapasztalatait Szelei Pál r. ezredes – Töreki Sándor r. vezérőrnagyot helyettesítve – osztotta meg a hallgatósággal. Előadásának két fő témája a büntetőeljárás időszerűsége és a hatékonysága volt, amely keretében állapította meg, hogy az időszerűséggel kapcsolatos elvárások nem teljesültek maradéktalanul, de a hatékonyság tekintetében eredmények tapasztalhatók, ebben a vonatkozásában különösen a járvány-időszakot mutatta be. Ezt követően Beregszászi Gizella a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály főosztályvezető ügyészének előadása következett, amelyben ügyészi szemüvegen keresztül szemlélhettük a büntetőeljárási törvényt. Három fő témát fejtett ki az Ügyész Asszony, a mértékes indítványt, a felderítési és a vizsgálati szakot, valamint az ügyészségi ajánlatot. Csák Zsolt a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője és a PPKE-JÁK oktatója előadásában érintette a törvényes vád kérdését, a korlátozott precedensrendszert, a tanúzási akadályokkal összefüggésben felmerült nehézségeket, különösen, amikor a vallomás megtagadásának az oka később következik be, az előkészítő üléseken történő bűnösség beismerését és ezen kérdéseknek a Kúria felülvizsgálati eljárásával kapcsolatos vonatkozásait. Szabó Judit a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője, egyetemi adjunktus (ELTE-ÁJK) az időszerűséget támogató eljárásjogi rendelkezések kapcsán a beismerés jogintézményét és a szigorú határidők következményeit elemezte. Időigényes intézményeknek, illetve tevékenységeknek tartotta az eljárási szereplők perelhúzó magatartásait, a magánszakértőket, az ismétlés szabályait, a mértékes indítvány mértékét, a Be. 13. § (3) bekezdése szerinti ’mega-ügyek’-et, valamint az előkészítő eljárás kötelező jellegét. Az ebédszünet előtt még Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, az ELTE-ÁJK oktatója osztotta meg a tapasztalatait, amely keretében elsősorban az iratmegismerésről, a konszenzuális eljárásokról és a kirendelés szabályainak változásáról beszélt védői szempontból. Visszatérve a szünetben folyt tartalmas eszmecserékből, Dobrocsi Szilvia egyetemi docens (KRE-ÁJK) folytatta az előadások sorát, amelyben a beismerő vallomás témáját járhattuk körbe egy elméletibb aspektusból, kitérve annak fogalmi és történeti változásaira. Tóth Mihály egyetemi tanár (KRE-ÁJK) megerősítette, hogy öt év után a büntetőeljárási törvény már nem tekinthető új törvénynek. Ezt követően szellemes példák segítségével mutatta be a nyomozás új szabályozásával és az ügyészi felügyelettel kapcsolatos álláspontját, valamint a közvetlenség megvalósulásának nehézségeit a járványt követően elfogadottá vált távtárgyalásokon.
A konferenciát végül Czine Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár (KRE-ÁJK), alkotmánybíró zárta, megköszönve az előadóknak és a hallgatóságnak a részvételt.
