A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Közjogi Tudományos Diákköre szervezésében 2025. november 10-én a Károlyi-Csekonics Palotában kerekasztal-beszélgetést tartottunk „Az alkotmányjog oktatása a rendszerváltás előtt és után (kb. 1975–1995)” címmel. A beszélgetésben két kiemelkedő szaktekintély vett részt: Prof. Dr. Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, valamint Prof. Dr. Kukorelli István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, aki egyben egyetemünk megbízott oktatója. A beszélgetést Dr. habil. Köbel Szilvia, a Közjogi Intézet vezetője moderálta.
A beszélgetésben először a rendszerváltást megelőző időszak alkotmányjog oktatását idézték fel. Prof. Dr. Kukorelli István felvázolta, hogy a rendszerváltás előtti évtizedekben egy budapesti, egy szegedi és egy pécsi jogi kar működött, a nyolcvanas években pedig elindult a miskolci egyetemen is a jogászképzés. Az oktatás egységes tankönyvből, „Magyar államjog” megnevezéssel történt. Prof. Dr. Trócsányi László rektor úrral egyetértettek abban, hogy bár az anyag bevallottan ideológiai szemlélettel túlfűtött, de az oktatók gyakran próbáltak inkább kultúrát közvetíteni a hallgatóknak. Hetvenes évektől a külföldi alkotmányfejlődési irányokkal kezdtek el foglalkozni, mintsem az ideológiai kérdésekkel. Ekkoriban elindult egy nyitás a „világ” felé, minek egyik bizonyítéka az 1976-ban megjelent Dr. Kovács István „Emberi jogok a dokumentumokban” című könyve.
Az eszmecsere második részében a résztvevők arról szóltak, hogyan formálta a korszak a jogászi hivatástudatot, illetve milyen jogi folyóiratok voltak akkoriban. Prof. Dr. Kukorelli István elmesélte, hogy a publikálási lehetőségek korlátozottak voltak, elsősorban kari kiadványokban vagy az Állam és Igazgatás című folyóiratban lehetett tudományos munkát megjelentetni. Prof. Dr. Trócsányi László hozzátette, hogy az állam a nyolcvanas években bizonyos reformtörekvéseket is támogatott, ami új kutatási, publikációs lehetőségeket hozott. Olyan publikációk jelentek meg ekkor, melyek mai napig igen értékesek.
A rendszerváltáshoz közeledve fokozatosan elindult a politikai és szellemi erjedés, s a rendszer változásával az alkotmányjogászok szerepe is megváltozott. A neves professzorok megegyeztek abban, hogy az 1980-as évek közepétől látják a rendszerváltozás jeleit. Ekkor születtek meg az első, demokratikus irányba mutató törvények, amelyek előkészítették az átmenetet a jogállami berendezkedés felé.
A rendszerváltás idején az államjog fokozatosan alakult át alkotmányjoggá, és megjelent az oktatásban is a pluralizmus. Prof. Dr. Trócsányi László szerint mára természetes, hogy az egyes karokon eltérő tankönyvekből, különböző szellemiségben oktatják a tantárgyat, ez az egyetemi autonómia része. Mindez nem zárja ki az egyetemek közötti együttműködést. Prof. Dr. Kukorelli István hozzátette, miszerint 1989 előtt alig néhány alkotmányjogász tanított az országban, de a rendszerváltozást követően gyorsan nőtt a számuk, és elmondhatjuk, hogy az alkotmányjog a jogászképzés egyik legnépszerűbb tantárgyává vált.
Összességében megállapítható: ahhoz, hogy megértsük a rendszerváltozás utáni változásokat, ahhoz elengedhetetlen az előzmények feltárása. Ennek megismerésében egy részletes és tartalmas beszélgetés segítette a hallgatóságot.
