A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszéke A magyar házassági jog története a nemzetközi térben címmel 2026. február 12-re konferenciát szervezett a Károlyi–Csekonics-palotába. Az előadások tematikája a vizsgált történeti korszakot tekintve változatos volt: a konferencia kora újkortól a 20. századig és napjainkig nyújtott áttekintést. Az előadásoknak hangsúlyos eleme volt a nemzetközi magánjog történetének és az ahhoz kötődő kérdéseknek a vizsgálata.
Prof. Dr. Udvary Sándor oktatási és képzési dékánhelyettes a megnyitójában reflektált a konferencia tematikájára, és felhívta a figyelmet arra, hogy a konferencia a házasság hetében került megrendezésre. Prof. Dr. Stipta István, az MTA doktora (KRE ÁJK) a köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy ez egy kitekintő jellegű konferencia, és kiemelte, hogy a jogtörténeten kívül más tudományszakok művelőinek köréből is érkeztek előadók, így több nézőpont megismerésével van lehetőség a közös gondolkodásra.
|
|
|
|
Az I. szekció a kora újkor időszakával foglalkozott. Dr. Szabó András Péter (ELTE HTK TTI) Házasságkötési jog és házasságkötési szokásrend a kora újkori Magyarországon című előadásában az egyházi és a világi házasságkötési szokásrend 16–17. századi viszonyát vizsgálva kitért Bismarck reformjaira és a germán házassági jog hatásaira is. Dr. Peres Zsuzsanna (NKE ÁNTK) szinte az előző előadást folytatva, Külföldi jogi hatások a házassági vagyonjogban határon átnyúló házasságok esetében a kora újkori Magyar Királyságban címmel tartott előadást, melyben nagy hangsúlyt kapott a magyar arisztokraták külföldi házassága. Dr. Biczó András (DE ÁJK) A Statutenlehre helye Benedikt Carpzov életművében cím alatt többek között kollíziós problémákról beszélt.
|
|
|
|
A II. szekció előadásai 19–20. századi témákat vizsgáltak. Dr. Nagy Sándor (BFL) Válás és vallás a «civilizáció» kontextusában: migrációs válások a magyar házassági jog állami-felekezeti rendszerén belül (1868–1895) című előadásában nagy hangsúlyt kapott az erdélyi válások vizsgálata az egyházi bíróságok gyakorlatában. Dr. habil. Pálvölgyi Balázs (SZE DFK) A magyarországi kivándorlás jellegzetességei és a vegyes házasságok kapcsolata a dualizmus időszakában cím alatt a tengerentúlra irányuló európai kivándorlás házassági jogi hatásairól, valamint konzuli iratanyagokból megismerhető vegyes házasságokról osztott meg információkat. Dr. Nagy Péter PhD (KRE ÁJK) A magyar házassági jog nemzetközi magánjogi problémái a két világháború között, civilizációs kontextusban címmel adott elő, amelyben a közigazgatás első világháború hatására felmerülő, a házassági jog érvényesülését érintő hiányosságairól beszélt, valamint a bolgár, török, szovjet házassági jognak a magyarral történő összeütközése kapcsán sorakoztatott fel érdekes eseteket, elvi jelentőségű ügyeket.
|
|
|
|
A III. szekcióban Trianon hatásaira helyeződött a figyelem. Dr. Képessy Imre (ELTE ÁJK) A magyar házassági jog továbbélése Csehszlovákiában címmel ismertette a magyar jog és az ABGB csehszlovák területeken kifejtett hatását, összehasonlító módszerrel elemezte a korszak csehszlovák házassági jogát, és áttekintette történeti fejlődését. Dr. Joó László (DE ÁJK) A házassági törvény sorsa a Királyhágón innen és túl, főhatalom-változások sodrán című előadásában az elcsatolt magyar területek jogalkotását ismertette, és bemutatott néhány esetet, amelyekben meghatározó szerepe volt az állampolgárságnak.
|
|
|
A IV. szekció a 20. század jogfejlődését és napjainkra gyakorolt hatását járta körül. Prof. Dr. Burián László, az állam- és jogtudományok kandidátusa (PPKE JÁK) A házasságra vonatkozó szabályozás Szászy István 1948. évi nemzetközi magánjogi törvénytervezetében címmel tartott előadást, amelyet a Szászy Istvánhoz való személyes kötődéssel indított, majd a címben szereplő tervezet tartalmát ismertette, elemezte, és rámutatott a hiányosságaira, valamint ezek orvoslási lehetőségeire, továbbá kitért a statútumváltás eseteire is. Prof. Dr. Herger Csabáné, az MTA doktora (PTE ÁJK) Az NS-korszak házassági vagyonjogi koncepciója és annak hatása a II. világháború utáni európai modellekre című előadásában a nemzetiszocialista korszak házassági jogát vizsgálta. A központi kérdés az volt, hogy nemzetközi ügyekben hogyan állapították meg az alkalmazandó jog tartalmát; valamint felhívta a figyelmet a hatályos szabályozás értelmezési nehézségeire. Dr. Molnár István János (KRE ÁJK) Családjogi szabályok a szocialista magyar nemzetközi magánjogban címmel a kodifikációs folyamatról beszélt; kiemelte a nemzetközi szerződéseknek a korszak magyar házassági jogára kifejtett nagy szerepét.
|
|
|
|
A program az FK 142771 számú, „A házassági jog történetének egyes kérdései a 19-20. században” elnevezésű projekt keretében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a Fiatal Kutatói Kiválósági Program finanszírozásában valósult meg.
