„A közigazgatási jogvédelem hazai múltja, hivatásrendi és aktuális dogmatikai kérdései” címmel, két szekcióban tartott konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2017. december 15-én.
Megnyitó beszédében Dr. Szuchy Róbert kitért arra, hogy egy kis egyetem egy produktív diskurzus megtartásával hogyan tud részt venni egy színvonalas programban:az NKE uniós projektjéből támogatást nyertek el kutatási programjukra. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatási és tanulmányi dékánhelyettese kiemelte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel történő oktatási és kutatási együttműködésének jelentőségét. Hozzátette, hogy a közigazgatási bíráskodásról fontos beszélni, mert számos kihívást tartalmaz.
A konferencia első előadójaként Prof. Dr. Stipta István „A pénzügyi közigazgatási bíróság bíráinak rekrutációja (1884-1896)” tartott előadásában a méltatlanul háttérbe szorított pénzügyi közig bíróság történeti jellegéről, a bíróság tevékenységéről és a bírák kiválasztásának szempontjairól számolt be. A Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára első jogvédelmi fórumként jelölte meg az 1883-ban létrehozott és tizenhárom évig működő intézményt, mely létrehozásának szükségességét elsősorban nem a tudomány, hanem a közpolitika ösztönözte. A kutatócsoport vezetője kitért arra, hogy a pénzügyi közigazgatási bíráság sajátos modellel rendelkezett Magyarországon, egy német tartományban sem volt érvényben ehhez fogható szervezései rend. A bíróság reformatórius (felülvizsgálati) jogkörrel rendelkezett a közigazgatási döntések terén, fele részben bírói foglalkoztatási, fele részben pedig közigazgatási képesítésű személyek alkotva a bírák körét. Kiemelte, nem volt igaza azoknak, akik szerint a pénzügyi jogviták bírói kézbe kerülése kockáztatja az államháztartási érdekek érvényesülését.
Dr. Rixer Ádám az Alkotmánybíróság és a történeti alkotmány viszonyáról elmondta, két szélsőséges alapállás, kognitív séma van jelen. Az egyik értelmében, ha nem állítjuk helyre a történeti alkotmányt, akkor beáll a nemzethalál, a másik szerint pedig komoly jogász nem fordul a történeti alkotmányhoz. A KRE egyetemi tanára kiemelte, hogy azért is érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert nemcsak az Alaptörvény Hitvallásában jelenik meg ez az intézmény, hanem a jogalkalmazási gyakorlat is ez alapján alakult ki. A vívmányok vonatkozásában gyakorolt alkotmánybírói attitűdök („távolságtartó”, „éltanuló”, „újító” és „vívmányközpontú”) és az olyan lehetséges funkciók, mint a kógens magatartásszabály, a programnorma, az öngerjesztő norma, a várakozó norma, a merőben szimbolikus norma és az Alaptörvényt legitimáló norma ismertetésére is sor került az előadásban.
Dr. habil. Birher Nándor az „Etikai fogalmak használatának lehetősége a közigazgatási jogvédelem területén” című előadásában elmondta, hogy a hazai közigazgatási jogalkotás és joggyakorlat két látszólag külön irányú úton haladt: az egyik a technikai jogalkotás és jogalkalmazás, a másik szerint pedig az objektív jogvédelmi funkció során a bíróság jogosulttá válik arra, hogy ellenőrizhesse a közigazgatási határozatok törvényességét. A KRE egyetemi docense a hipotézis, előfeltevés ismertetésén túl a kulcsfogalmakat elemezte és tisztázta, majd olyan következtetéseket vont le, mint hogy nincs közvetlen kapcsolat az etika-ontológia és a jogalkotás között.
Dr. Köbel Szilvia a közigazgatási bíróság megszüntetésének előzményeiről, következményeiről és a levéltári kutatások lehetőségeiről tartott előadást. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos főmunkatársa kitért a közigazgatási bíróság 1949-ben bekövetkezett megszűntetésére, azokra a jogi és politikai körülményekre, melyek fenn álltak a bekövetkezésekor, valamint olyan levéltári kutatási lehetőségekre, melyek a bírósággal és megszűnésének körülményeivel kapcsolatban. Említésre került így az előadásban a Magyar Dolgozók Pártja Titkársága által tárgyalt javaslat a közigazgatási bíróság megszűnésével összefüggésben, a Minisztertanács ülésén feljegyzett iratok, valamint a bíróság megszüntetésére irányuló törvényjavaslat és annak parlamenti vitája. A KRE megbízott oktatója kiemelte, hogy szervezetileg és tartalmában is lett volna fejlődési iránya a közigazgatási bíróságnak.
Nagy Péter, a KRE egyetemi tanársegéde, doktorandusza „A közigazgatási bíráskodásról szóló szakirodalom kezdetei” címmel tartott előadásában a kutatás végcéljaként jelölt meg a retrospektív-bibliográfia munkamódszer segítségével a magyar közig bíráskodás annotált bibliográfiájának összeállítását. Az előadáson ismertetésre került többek között Concha Győző, Kautz Gyula, Del’Adami Rezső és Kuncz Ignác publikációja is.
Tóth Éva és Varga Tímea, az Országgyűlési Könyvtár munkatársai „A közigazgatás bíráskodás jogtörténeti és jelenkor történeti kutatásának forrásai az Országgyűlési Könyvtárban” címmel tartották meg a konferencia utolsó előadását. Tóth Éva előadásában kitért a Károli Gáspár Református Egyetem és az Országgyűlési Könyvtár közti megállapodás adta lehetőségekre, az OGYK állományára és gyűjtőkörére vonatkozó alapinformációkra és az ezekhez való hozzáférés módjaira, Varga Tímea pedig az OGYK szakirodalmi forrásait, bírósági határozatokat, döntvényeket, jogforrásokat, jogszabályokat, országgyűlési dokumentumokat és a katalógust mutatta be.
A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes
