2021. október 27-én 10 órától került sor az Elnöki beszélgetés alcímmel megrendezett szakmai rendezvényre, mely a Mádl Ferenc Intézet, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság közös szervezésében valósult meg. A beszélgetés résztvevői Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája voltak. A beszélgetést Tóth J. Zoltán, a KRE ÁJK Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszékének egyetemi tanára moderálta.
A beszélgetés kiinduló koncepciója az volt, hogy az alapjogok nemcsak a jog, hanem a hétköznapi élet területén is egyre fontosabbakká válnak. Az emberi jogi eredetű alapjogok védelmét egyre több, különböző hatáskörrel rendelkező szerv látja el; ezek közül a legfontosabbaknak a bírósági típusú jogszolgáltatást végző szervek tekinthetők. Magyarország tekintetében két ilyen szerv bír kiemelt jelentőséggel: a belső intézményrendszer részét képező Alkotmánybíróság (AB), és a nemzetközi jogi intézményként működő Emberi Jogok Európai Bírósága („strasbourgi bíróság”, EJEB). A két intézmény hatásköreiről, a védett emberi jogok/alapjogok köréről, a védelem mértékéről rengeteg információ megismerhető; a döntéshozatal eljárási és főként módszertani szempontjairól azonban ez nem mondható el. A beszélgetés résztvevői olyan kérdésekre keresték a választ, mint például: Használ-e az EJEB/AB jogtudományi, jogirodalmi forrásokat a döntéshozatal során? Mennyire veszi figyelembe az AB/EJEB más országok felsőbíróságainak, alkotmánybíróságainak hasonló jogi problémák megoldása terén kialakított gyakorlatát? Mi alapján dől el, hogy ki lesz egy adott ügyben a döntés tervezetét kidolgozó előadó bíró? Mennyire tekinthető „precedensbíróságnak” az AB/EJEB?
A beszélgetés célja az volt, hogy az ezekhez hasonló kérdések alapján az alapjogi bíráskodás e két jelentős szerve „belső működésének” rejtelmei, mérlegelési és döntéshozatali szempontjai jobban megismerhetők legyenek. A résztvevők ennek során beavatták a hallgatóságot a döntéshozatal belső, kívülről nehezen átlátható eljárási kérdéseibe, az indítványkezelés folyamatába, kitértek az előadó bírók és az előkészítő munkatársak döntéshozatalban játszott szerepére, a különvélemények funkciójára és azok tartalmi és formai korlátaira. Szóba került az alkotmányjogi panaszok kimerítésének előírása és az EJEB-hez fordulás lehetősége közötti kapcsolat, illetve mennyiben tekinthető az AB vagy az EJEB precedensbíróságnak, és mennyire könnyű vagy nehéz eltérni későbbi ügyekben a korábban meghozott határozatoktól.
Hangsúlyos témaként szerepelt az alapjogi/emberi jogi bíráskodást végző szervek szöveghez (az Alaptörvény és az Emberi Jogok Európai Egyezményének szövegéhez) kötöttsége, illetve az, hogy mennyiben térhetnek el a szövegtől kétséges esetekben, és mennyire van helye a kreatív vagy „evolutív” jogértelmezésnek. Külön is elemezték a résztvevők a teleologikus értelmezés („célértelmezés”) alkalmazhatóságát, mely egyike azon módszereknek, melyek figyelembevételét az értelmezendő közjogi dokumentum (az Alaptörvény, illetve az Egyezmény) szövege kifejezetten előírja az AB és az EJEB bírái számára. Szintén szóba került a nemzetközi jogi, az európai uniós és a kortárs jog-összehasonlító módszerek alkalmazásának gyakorisága. Választ kaphattunk arra a kérdésre is, hogy általánosságban mennyire tekinthető az AB vagy az EJEB bírája „bírónak”; mennyiben hasonlít, és mennyiben különbözik egy rendes bírósági bírótól.
A rendezvény Sulyok Tamás és Paczolay Péter Elnök Uraknak, Bíró Uraknak köszönhetően kiváló betekintést nyújtott az AB és az EJEB döntéshozatali folyamatába, az előkészítés munkafázisaiba, valamint hozzájárult mind a laikus közönség, mind a jogász hallgatóság számára a bírói mérlegelési szempontok jobb megértéséhez.
